Magyar
Deutsch
English
Dansk
Svenska
Nederlands
Français
polski
Română
Österreich
Schweiz
„A Rolexet a karomon nem az idő végett hordom
az időmutatót az karomon a sugárzása miatt hordom“
„Nem azért megyek a Lamboval a Ku‘damm-on, mert gyors
Nem azért hordom a Louis szemüvegét, mert süt a nap“
Ezeket a sorokat rappeli Fler, a maga csinálta milliomos, a Timing című számában. Akinek két kiló arany lóg a nyakában, jól ismeri a státusszimbólumokat. A dal üzenete tehát világos:
Aki sok pénzt, vagy akár több százezer Eurót (ill. svájci Frankot) képes kiadni egy luxusórára, annak biztosan nem a funkció a fontos. Hiszen az időt azok a karórák is mutatják, amiket néha a kukoricapehely dobozában találhatunk. Bár néhány óragyártó a modelljei pontosságával fényezi magát, de legyünk őszinték, az, hogy egy karóra 300 vagy három millió év múlva fog egy másodpercet késni, igazán nem nyom latba a vásárlási döntésünk meghozatalakor.
Ha erről lenne szó, akkor mindenki Apple Watch vagy más digitális órát viselne. Mert ezek az atomórát mutatják. A svájci luxusóra gyártó IWC elnök vezérigazgatója még tovább megy, amikor azt állítja, hogy senkinek nincs szüksége mechanikus órára. Meg van bolondulva? Ami első hallásra egy üzletet romboló öngólnak tűnik, valójában csak egy egyszerű kijelentés. Mert ha valaki tudni akarja hány óra van, akkor elég, ha ránéz a mobiljára, az autója műszerfalára vagy egyszerűen a legközelebbi templom toronyórájára.
Az órák igazából nem szükségesek, hanem kívánatosak. De miért van ez így?
Itt igazából további érzelmi hatásosságról van szó. Első sorban a státuszról, mert tulajdonképpen mindenki, aki ismeri az olyan óra márkák értékét, mint a Rolex, a Hublot vagy az Audemars Piguet, tudja, hogy ezek viselője vitte valamire. Legalábbis így gondolja. Nem csoda, hogy olyan nagy a hamisított és használt órák piaca. Az meg egy egészen emberi tulajdonság, hogy az ember közéjük szeretne tartozni, még akkor is, ha nem tudja megengedni magának.
Ugyanez a helyzet a látó és napszemüvegekkel is. Ha a szemüveg aranyozott szárának külső oldalába az van begravírozva, hogy Tom Ford, Gucci, Prada vagy Versace, akkor az már egy státusz. (Ha a felirat csak a termék megjelölését szolgálná, akkor nyugodtan lehetne a szár belső oldalára is írni.) Ugyanez vonatkozik a Bvlgari napszemüvegekre, a Givenchy szemüvegekre és a Saint Laurent kiegészítőkre. Minden, ami ezeket a neveket viseli el fog kelni.
A veblen-hatás mellett (ami a státusz-szimbólumok iránti vágyakozást magyarázza el), itt van még a sznobizmus hatása is. Ez azt mutatja, hogy a fogyasztók egy terméket a szerint értékelnek, hogy az rendelkezik egy fajta exkluzív tulajdonsággal és elmondható ezen kívül, hogy az emberek széles köre nem tud hozzájutni. Ez utóbbit el lehet érni egy mesterséges ritkítással is, pl. a termékek limitált kiadásaival, vagy ritka anyagokból készült termékekkel. És itt lesz izgalmas az órák piaca:
A luxus nem tartozik a rakétatechnológia körébe. Vagy mégis?
A képlet egyszerű: Minél ritkább egy anyag, annál exkluzívabb lesz a termék. Ezért ér többet az arany, mint a műanyag. De az ember a szokványos, ismert nemesfémeket még meg is tudja fejelni. Éspedig olyan nyersanyagokkal, amik a szó szoros értelmében nem léteznek a Földön.
Ide tartoznak a Mars- és a meteoritek ásványai, amikből készült pl. a Rolex Cosmograph Daytona modell számlapja. A genfi óragyártó Romain Jerome belekapaszkodott az emberek Hold iránti csodálatába, ami már az idők kezdete óra fennáll. A márkája karóráiba beépített kis elemeket a Columbia űrhajóból, ami ténylegesen landolt a Holdon, kis darabokat az ISS űrhajós ruhákból és port a Holdról. Az első, a Hold által ihletett sorozatot 2008-ban mutatták be és (természetesen) 1969 db volt a limitált széria egyedeinek száma. Ezt a különlegességet ugyan további modell sorozatok nem tudták megismételni, de ennek ellenére ezekből a különleges órákból sok fajta hamarosan elfogy. (15.000 – 500.000 Euró közötti árfekvésben.)
Előre a jéghegyhez!
Szintén a svájci Romain Jerome márkájától származik a DNA-kollekcióhoz tartozó dizájn, a Titanic-DNA Steampunk. Mint ahogy a név már el is árulja, ez kis darabokat tartalmaz a Titanic-ról. Bármennyire is hihetetlen, az exkluzivitás fokozásának nincs határa. Miközben kőzet az űrből újra és újra érkezhet, (bár nagy részük elég a Föld légkörébe beérve), a legendás Titanic csak egyszer süllyedt le a tenger fenekére. Készül ugyan mostanában egy hasonmása, de egyáltalán nem biztos, hogy az is ütközni fog egy jégheggyel és el fog süllyedni. Az emelkedő tengerhőmérsékletek mellett ez egyre valószínűtlenebb. Ez tovább fokozza ennek a luxus órának a ritkasági értékét és exkluzivitását.
Ezek az órák „sugározzák“ az exkluzivitást
A Panerai márka órái radioaktív anyagokat tartalmaznak, annak érdekében, hogy a számlapjuk sötétben is világítson. Amikor Guido Panerai 1915-ben a Radiomir nevű világító anyagot szabadalmaztatta, akkor ennek praktikus okai voltak, hogy sötétben is le lehessen olvasni az időt, elsősorban az olasz hadsereg katonái használták. Úgy tűnik, hogy a Forze Armate Italiane-t nem zavarta, hogy a gyártáskor egészségre káros radioaktív anyagot használtak fel. Legalábbis egészen 1950-ig. Ezt követően a Panerai egy új Luminor nevű világító anyagot kezdett el használni, ami bár szintén tartalmaz egy radioaktív izotópot, de kevésbé káros. Ma már a Superluminova nevű biztonságos anyagot használják. Ennek ellenére az órák továbbra is exkluzivitást sugároznak ki.
„Nemesség“ rejlik a nemes fában
Az, hogy a fa nagyon nemes anyag tud lenni, nem titok. Bárki, akinek van valódi tölgy, dió vagy cseresznyefa bútora, tudja, miről beszélek. Az óragyártásnál igencsak ritkán használnak fát alapanyagként. Ennek az az oka, hogy annak ellenére, hogy a fa feldolgozása/formázása könnyű, mégis nagyon intenzív munkát igényel, hogy ellensúlyozni lehessen a fa gyengéit az ellenállóság és a tartósság vonatkozásában. Így ilyen kísérletezésre csak olyan óragyártók vetemednek, akik nagy mesterei a kézműves órakészítésnek.
A svájci luxus óramárka tulajdonosa, Parmigiani Fleurier, egészen biztosan közéjük tartozik és a Fleurier Tonda Woodstock modelljével az első olyan órát dobta a piacra, amelyet a számlapján egy fa intarzia remekmű díszít. Ez a jól kigondolt dekoráció-technika abban áll, hogy a fa elemeket úgy helyezik egymásba/egymásra egy sima lapon, hogy megint egy sima felület keletkezik, ami különböző színű és struktúrájú betétekkel rendelkezik. Miután a számlap esetében a felület meglehetősen kicsi, ez az eljárás nagyon precíz és igényes odafigyelést igényel. A Parmigiani Fleurier Tonda Woodstock esetében 50 egyedi, fából készült betét található a számlapon.
A taktusoktól a ketyegésig
Az óragyártás és a motoros port már régóta egy gyümölcsöző szimbiózisban élnek egymással. Az óragyártóknak többek között az is a feladata, hogy időmérőket gyártsanak a versenyekhez. Cserébe inspirációt merítenek a sportautók dinamikájából és technikai megoldásaiból. Ez az összhang motiválta az Alexander és Dominik Kuhnle testvéreket is 2001-ben, hogy megalapítsák a Scalfaro céget, amely autóversenyzői stílusú és formatervezésű órákat készít, és egyben olyan legendás autókból épít be apró részeket, mint pl. a Ferrari 250 GTO, a Mercedes 300SL Gullwing vagy a Porsche 917. A Scalfaro itt együttműködik részben még olyan híres autó tervezőkkel is, mint pl. Hans Mezger, aki a Porsche Le Mans autó motorjait tervezte.
Az óravilág részben nagyon meglepő példányai ellenére, mégis továbbra is a napszemüveg a legkedveltebb divatos kiegészítő, ami szintén nagyon különleges tud lenni. Ugyanúgy, mint az óráknál, itt is megvan a kapcsolat az motoros sporttal. Itt is a Porsche versenyautói ihletésére született 1972-ben a Porsche Design nevű cég, amely a klasszikus divatcikkek és táskák mellett, többek között órákat és szemüvegeket is gyárt. A Porsche Design napszemüvegei a különleges formatervezésükkel érik el a népszerűségüket, melyek a versenysport ikonikus alakjaira emlékeztetnek.
A Carrera esetében, szintén valószínűleg mindenki a Stuttgart-Zuffenhausenban gyártott sportautóra gondol. Ez a márka egyébként egyben egy sportcikkeket gyártó cég, amely tevékenységét először sportszemüvegek és napszemüvegek gyártásával kezdte. Ma a Carrera egyike a legjelentősebb női és férfi napszemüveg gyártóknak. A márka neve abból a spanyol szóból ered, aminek a jelentése „versenyezni“, de nincs köze a Porsche ikonikus modelljéhez, hanem egy az akkori idők legveszélyesebb versenyéből született inspiráció eredményeképpen jött létre. A hatnapos Carrera Panamericana versennyel ünnepelték a Pan-American-Highways autópálya elkészültét, ez magyarázza a versenysporttal fennálló szoros kapcsolatot.
Ami az alapanyagokat illeti, az szemüvegek klasszikusai a fémből készült napszemüvegek és a műanyag napszemüvegek. Mindkét anyag verziója tartalmaz azonban különlegesebb kombinációkat is. Itt vannak például a titánból készült napszemüvegek, amik lényegesen stabilabbak és tartósabbak, mint a hagyományos fémből készült modellek. Az alumíniumból készült napszemüvegek különösen könnyűek. És ha a szemüvegkeretnek, könnyűnek és egyben robusztusnak kell lenni, akkor a szélszálas napszemüvegeket(Ray-Ban szénszál) tudjuk ajánlani. Ez a szénszál-erősítésű műanyag bár drága, de cserébe nagyon kellemes viselet. Ezen kívül egyáltalán nem az a mottó „Aki spórol, annak van.“, hanem „LÁTNI ÉS LÁTVA LENNI“!,-)
Leave a Comment