Magyar
Deutsch
English
Dansk
Svenska
Nederlands
polski
Română
Österreich
Schweiz
Április 23-a a szemüvegek világnapja Németországban: De valójában minden nap ünnepeljük a szemüvegjeinket, igaz? Nélkülük elég hülyén néznénk ki a mosodában – amikor valaki meg kell mondja nekünk, hogy hogyan is kéne kinézzen valójában a fehér alsónemű… Megmondjuk, kinek köszönhetjük ezt a nagyszerű találmányt, és milyen kreatív játszótérnek számít manapság a vizuális eszközök világa.
Látsz valamit?
Ezt a kérdést valószínűleg meglehetősen gyakran tették fel a középkorban. Amíg az arab tudós, Ibn al-Heitam (más néven Alhazen) a 10. században úttörő felfedezést nem tett, miszerint a hegyikristályból készült félgömb alakú lencse segítségével nagyított dolgokat láthatott. De néhány évszázadba telt, mire a tudós eredményeit valóban alkalmazzák. Csak a 13. század végén, amikor Ibn al-Heitam „Optika kincse” művét lefordították latinra, az olasz szerzetesek kifejlesztettek egy úgynevezett olvasókövet a berill szikla kristályból – amelyből a szemüveg neve is származtatott.
Sieh dir diesen Beitrag auf Instagram an
Jobb látás boton
Az elején olvasási kövekkel kellett az ember kibogozza magát. De nem sokkal később, a híres muranói Cristalleri – az akkori Velence melletti üveggyártó Mekka – első lencséit favázakba illesztették. A szemüvegek megszülettek, még ha csak olvasási segédeszközként szolgálnak a (régi) távollátók számára is. Akárhogy is, a szemüveg akkoriban csak a jómódúaknak szólt – főleg, hogy a lakosság többsége akkoriban egyáltalán nem tudott olvasni.
A következő évszázadokban tovább fejlesztették a találmányt, a lencséket fémvázakba illesztették, amelyeket vagy lorgnonnak nevezett váz tartott, amelyet az orrnyeregre helyeztek el, vagy monokliként rögzítették a szem előtt. Valójában a karokkal ellátott szemüveget csak a 18. században találták ki. A rövidlátó embereknek is sokáig kellett várniuk a megkönnyebbülésre – csak a 16. században fejlesztették ki a konkáv lencséket.
A szemüveg áttörése – és a kasszakeret
A 19. században még mindig gyengének tartották az embereket, ha szemüveget kellett viselniük. De amikor a nyugdíjas rosszul látókat is Angliában az első világháború idején be kellett vonni, minden további nélkül szemüveget írtak fel nekik, amiket a kassza állt. Ez volt a kasszakeret születési órája, amelyből az 1980-as évekig pontosan nyolc (!) Különböző modell volt, Angliában.
Manapság nehéz elképzelni, hogy a szomszédnak, a legjobb barátnak, az orvosnak és a falusi hentesnek ugyanazok a szemüvegek legyenek az orrukon. Manapság jobban el lehet kényeztetni az embert, több tízezer kerettel, sokféle anyagból. A lencseminőség terén is figyelemre méltó a műszaki fejlődés. Vannak varifokálisok, kék fényszűrővel ellátott szemüvegek, vezetésre, sportolásra szánt szemüvegek, UV-védelemmel és a szivárvány szinte minden árnyalatával.
Egy igazi bajnokcsapat
Ami amúgy a legfontosabb, hogy a szemüveg már nem pusztán segítség a gyenge szemű emberek számára. Ez sokkal, de sokkal több. Ez a hab a stílustortán, a tej a jeges tejeskávén, a frissen őrölt bors a gőzölgő tésztalapon – ó, most éhesek vagyunk. Pontosabban éhesek a stílus után! A szemüvegek világnapjának megünneplésére ezért javasoljuk, hogy vess egy pillantást saját márkánk VOOY étlapjára. A Veszel 2-t, Fizetsz 1-et csodálatosan kitöltő elve itt érvényes – azaz főétel plusz desszert külön költség nélkül. Szemüveg az irodához, egy a parkhoz, sportos, elegáns, munkahelyi látószemüveg és napszemüveg – a lehetőségek végtelenek, függetlenül attól, hogy milyen típusú ember szeretnél lenni egy bizonyos napon, milyen az időjárás, milyen ruhát viselsz vagy milyen szeszélyes vagy. Azt gondoljuk: Nincs jobb módja annak, hogy megünnepeljük önmagunkat és a szemüveget. És Ibn al-Heitam is ugrál és táncol, mert találmánya tiszta látást és örömet okoz sok ember számára.
